Drága CSAKosok és szimpatizánsok kik olvassátok eme sorokat, hatalmas hírrel kezdeném, szombat este (10. 26.) folyamán sikeresen megsült három új kenyér, frissek és ropogósak. Higgadjatok le a p**ába, mindent a maga idejében.

Kezdődött úgy, hogy a Kinizsi utcában péntek estefelé nekiálltunk a Firmakonyhán szalonnát és virslit sütögetni, mialatt felszeleteltük a zöldségeket. A 9 órára időzített tálalás pontosan 4 percet késett, elég hamar szétkapkodták, csoda hogy a tál megmaradt. A sok zsír mindenkiből kiölte az alkoholt, így valójában hard reset történt, újra kellett kezdeni alapozni. Mindeközben GaRobi nyalánkságait majszolgattuk amit a távolkeletről importált, elég durva nátrium-glutamát sokkot kaptunk. A beöltözős bulika először laza volt, mint a rigalánc, éppeghogy csak lötyögtünk egy keveset, de annál többet beszélgetett mindenki, rég nem látott cimborák duruzsolásától zengett a B-Club. Ja és közben ittunk. A nagy nehezen felfújkodott lufikat két órán belül „elhasználtuk”, a sok apró gumidarab a padlón nagyon orgiaszerűvé varázsolta a tetthelyet. Az általam látott jelmezeknek átlagosan 300ft-os bekerülési költségük volt, alapvetően nagyon kreatívan oldotta meg mindenki. Grábesz például nem csak beöltözött, de el is játszotta a választott történelmi személyt… - Lincoln elég kretén lehetett anno. Apropó, Grábics és jómagam feladatul kaptuk, hogy szedjünk belépődíjat mindenkitől, aki fizetett az kap pecsétet a kezére. Pepénél kicsit eltévedt, a bal farpofája kapta a billogot, illetve egy idő után más testrészek is játszottak. Véletlenül a helyszínen tartózkodott Dönci, akinek ha jól tudom pont szülinapja volt, a minap így mesélte el mi történt:
 

- Srácok, szét röhögtem magam rajtatok. Ott álltok mindketten a kasszával, listával, pecséttel, mindketten csumák vagytok, néztek bambán egymásra 20 percig, és fogalmatok sincs arról, hogy mi a f** van.
 

Ráadásul megkaptuk, hogy csak ismerősöket húztunk le. Tök kösz. Sajnos egy idő után elvesztettem az időérzékemet, de egyszer csak eredményhirdetééés! Mindenki beterelődött a nagyterembe, Pista nyomott egy felkonfot, és fogalmam sincs, hogy hogy, de vittem a második helyet, egy műanyag palackos keverttel egyetemben. - Kása Geri viszkit nyert az első hellyel, de azt valamiért többet nem láttuk (12 perc alatt fogyott el – a szerk.). A kevertet közösen elfogyasztottuk a helyszínen tartózkodókkal, majd off. Arra emlékszem, hogy csomót bicajoztunk, Szandi is ráült, de valamiért nem indult, tuti beköpte a gyertyát. Ja és sokadjára is csontkovácsnak képzeltem magam, a youtubon tanultam hogy kell. A másnap kicsit nehezebben indult, ha nem kelt volna fel Zolka főzni, még most is éheznénk. Egész nyugisan telt a délután, semmi randalír, semmi duhaj, ebéd után beszélgetve játszottunk, illetve Doki egy kellemes lelkifröccsre invitálta a jelenlévőket.

A CSAKestély-re időben elkezdtünk készülni, tanulván az eddigi botladozásokból igencsak olajozottan mentek a dolgok, már 7 órakor puccban volt a terem megkent kenyerekkel, gyertyával, itallal. A visszacsatolásokból ítélve meghatározó szakestélyt tudhatunk magunk mögött, úgy tudom mindenki tökéletesen meg volt elégedve. A tisztségek kiosztódtak Vityó által, ott éreztem magam kicsit kényelmetlenül mikor is annyi lefety a jelölteknek, ahányszor elhangzik a CSAK kifejezés a házirendben. Doki megkapta a fuchsmajori tisztséget, néha becsapódott a fokos ide-oda, de a vicc az az volt, hogy ugyanúgy volt höblék rend, de most nem érdekelt senkit. Pöcsös indított Rizsással, de oly szakszerűen szavalta el, ha nem táncolunk rá a szakestély előtt 10 perccel, aszondom’ valami névtelen költőtől idézett. Erről a muzsikáról van szó, ami egyben a hétvége hivatalos nótája. Sajnos innentől kezdve ki-ki maradtak dolgok, általánosságban bemutattuk asztaltársaságunk életét néhány videóban, bemutatkoztak a sületlen jelöltek, és felolvastuk az egymásról írt jellemzéseket. Ja és menet közben megbarnult az elnök. Kezdettől fogva ügyeltek, hogy ne szomjazzunk, még vödröt is kaptunk, Zoli és Grábó használta is, én még nem akartam összekoszolni. Egy alkalmas pillanatban pedig „Jelöltek emelkednek, kifáradnak a Praesidium elé!” Na, itt már gondok voltak, olyasmi történt, hogy nagy nehezen elmondtuk az esküt, valamiért nem tudtuk elmondani a saját nevünket egyszerre, majd egy büdös nagy EKSet ittunk, megkaptuk a bandzsi kis kenyeret ábrázoló foltokat, Pistivel pacsi és kimentünk levegőre. Utána visszatértünk, vége lett a szakestnek, és már-már utópikus örömmámorban úsztam, kezeltem le mindenkivel, Latyak nagyon erőszakosan diktálta belém az üveges ’úrikevertet’, végül sikerült felvennem a versenyt a többiekkel, megjelöltem a területemet néhány bagolyköpet segítségével. Azt mondták egy kukával és egy gyertyával a kezemben rohangáltam. A többi kimaradt, állítólag Viki és Kata eladták a testüket 2000ft-ért. A korzóbeli erőleves viszont életmentő volt.

Ennyi lett volna dióhéjban, köszönjük mindenkinek a részvételt, biztos vagyok benne, hogy jól szórakoztatok. Reméljük helytállunk, húzós lesz a következő pár év.

Gere voltam, aktív CSAKos.

2013. 10. 25-26.

És most következzék egy könnyed esettanulmány Jó Róbert orrából:

Tessék-lássék, tessék:
Jól ízleljétek, mert többet ilyen nem lesz!
Szóval: Lementünk Déneskével és Sziszivel, útközben felvettük SzabóG-t is, immár Újvban, de előtte még megnéztem Szpenya és Boldi új lakását is. Elég jó, csak az a baj, hogy az előző lakók otthagyták az összes cuccukat, ennek fényében úgy döntöttem inkább az amúgy olcsó koliban alszok. Nem amolyan ál-igényesség, de egyszerűbb volt így, és így lett Vityóéknak is helye másnap. Andriskáék szobáját kaptam, hú de jó, két csajjal lakik együtt, régen ilyen nem volt, örültünk, hogy ha a szint nem is , de a kolesz koedukált volt.
Épp nem volt ott egyik lány sem, így becuccoltam friss ágyneművel a szimpatikusabb szabad helyre.
Aztán B-klub, lassan csorogtak az emberek. Beöltözős buli volt, nagyon sokan nem öltöztek be, de aki igen, az jól! Beszélgetés, iszogatás (17 alkoholmentes sör az este folyamán, hogy mégis...), aztán hogy el ne fárdajak megittam vagy 3 kávét (ennek később még jelentősége lesz), lassú megfáradása mindenkinek, de nem vészesen, szolid buli, néhányan azért komolyabban is megfáradtak, de ez egy ilyen bicikli. Éjfélig bírtam, aztán mentem aludni. Mivel megittam a sok lónyálat, az meghajtott rendesen, a kávék miatt meg aludni sem bírtam kb. 3-ig, így frankó pszeudo-másnapossággal ébredtem, hamár...
Másnap másnaposkodás a másnaposokkal, autóval hurcibálása embereknek, aztán délután az esti prezim elkészítése. Közben egész délután Társasjáték (nem, nem végtelenítve, nem MP3), lazulás. Este emberek csorgása, pl. Viking, Vityóék, stb... , majd szakest. De előtt még CSAK-os megbeszélés, Dia jelölt-jelölt jegyzőkönyvvezetésével. Érdemi megállapodások, lényegében jó ez így, de:
-A szervezők olajozottabban kommunikálják a költségeket
-Arany középút, miszerint legyen lebontott jegy-ár, de csak a szükséges mértékig, mondjuk napijegy, ami természetesen tartalmazzon hozzájárulást. Az extrák, mint szállás (Újv. esetén), vagy póló lehet opcionális
-Szakest lehet, de csak ha van rá alkalom, miszerint tagfelvétel, ilyesmi
-Évi egy Újváros belefér, mert bár ott széjjel van a társaság, és ez nem jó, de a fiataloknak költséghatékonyabb, az öregek meg szeretnek néha visszajárni, jóllehet sokkal jobb a világ végén együtt összezárva másnaposkodni, dumálgatni, de ez az én véleményem
-Volt szó szakest-dresszkódról, ilyesmiről, nem lényeg, tudjuk hogy kell felöltözni, ha mást nem is.
A többi a papíron.
Ja, Viking nem volt szakesten, de annak ideje alatt az ajtóban csendesen megfáradt.
Szakest viszonylag fegyelmezett, Doki a fukszos, volt bányajáró botja is, ami esszenciális volt a végén, mert már erősen dűlöngélt. Andriska és Martin cantusok, kiválóan, sztereóban, Elnökök Vityó, majd Pistike, Major Butters, kontrák Boldi és Peti.
Pepe megindító, szociális érzékenységet sem nélkülöző, már-már szociográfiai igényességű tanulmánya után, melynek keretében prózában is megismerkedhettünk a vasazók életével, illetve Rizsás főbb (csupa pozitív) jellembeli tulajdonságával (lásd még a hétvége nótája: http://www.youtube.com/watch?v=uiL_H49JmVM ), én adtam elő legújabb, nagyrészt új elemeket tartalmazó vinettúzásomat, majd a fiatalok videói következtek, 3, vagy négy. Talán kicsit túl XXI. századi volt, de belefért. Egyéb felszólalások, jelöltek bemutatkozása, majd őket való itatás. Itt jegyezném meg, hogy talán túlságosan is, nem szép dolog a tagfelvétel (megint) lavórral-vödörrel,. de biztos én vagyok érzékeny józanul :)
Tagok felvéve, miszerint Gere Ádám, Pap Zolika ill. Grábics Peti, ill. tagjelöltek bemutatkozása. A srácok nevére nem emlékszem most pontosan, mert annyit röhögtem Takács Dia rövid, ámde velős bemutatkozásán, miszerint Takács Dia a: bléblbla... Szutykos geci vagyok...
Nem kell felháborodni, ott ekkor ez jól jött ki!
Aztán bezárás, majd mulat!
Gyakorlatilag mindenki kotta volt, kisebb, vagy nagyobb (de inkább nagyobb) mértékben, főleg a vidám friss cipók, én őszintén szólva megértelek Beus, amikor azt mondod, hogy erősen aggódsz ilyen alkalmakkor. Magam is csodálkoztam, hogy végül mindenki épségben maradt, de nem volt jó érzés, így többet ilyet nem csinálok, inkább aggódjanak értem :)
Másnap korzó, sztorizgatás, ebéd (!!!! ettem !!!!) végigröhögése, majd nyugodt, nem görnyedt, nem "már végórámat élem" vezetés Pestre, parasztelosztás, és a végén haza.

Sok minden volt még, de mivel fürdetés van, remélem elégséges volt rövid expozém, maradok tisztelettel:
Szociográfia búvárkodásnak jó volt Maugliként visszatérni az állatok közé, de soha többet csuti józanul-Róbert

Puszika

2013. október 29.