Ezt a kis leíró elbeszélést többes szám egyes személyben fogom megírni, mivel a Főiskolán akarva akaratlanul is összeforródottunk Rolcsikával. Nem tudnék róla, mint külső szemlélő írni. Meg azért, mert az egyes szám egyes személyben való megfogalmazás könnyen identitás-zavarhoz  és skizofréniához vezethet, legalábbis a hangok azt mondták. 
Tehát pam-pam-pam-pam-pa-pam-papap-pampap-pamapapapammppapap kezdjük el !!!

Az egyik legkedvesebb barátom 1983. április 30.-án született, Ózdon (A kis csíra). Családjuk lakhelyül Borsod-megye egyik legromantikusabb, barokk stílusban épült, art - dekkó jellegű faluját, Arlót választották. Alias neve is a település elnevezéséből származik. Papp Roland (későbbiekben „Roller”) a középiskolai-tanulmányait Ózdon a József Attila Gimnáziumban végezte (1997-2001). Sajnos a 4 év aktív vedelés közben soha nem került szóba az általános iskolai és óvodai teljesítménye, így erről nem tudok beszámolni.
Roller szülei (Erzsi és Laci) nagyon jó fejek és fiatalosak. Szerencsére ezt már gyakorlatban is többször megtapasztalhattam. Édesanyja vadászik és fantasztikusan főz, édesapja öreg-Firma Dunaújvárosból , csak legutoljára hamar kidőlt .Az élet egy fiú öccsel is megáldotta, aki most a Miskolci Egyetem Műszaki Menedzser szakos hallgatója (jövőbeli balek). 
A Főiskolát 2001 szeptemberében kezdtük el. A megismerkedésünk alapjául szolgált, hogy egy négyágyas kollégiumi szobába kerültünk ( 37 / 66 -ba) másik két kohásszal (Kohival és Ludival). Elsőre nem volt túl nyílt, olyan kis zseton-gyereknek (a zseton-gyerk kifejezést keressd a Magyar Értelmező Kéziszótárban) tűnt, ám hamar kibújt a szög a zsákból. Az első 2-3 nap tartózkodás után lassan”összemelegedtünk” , de úgy igazából. Elkezdtük járni az éjszakákat. Mindkettőnket megfogott a Selmeci hagyományok hangulata, így elsőévesen sötétek, majd balekok lettünk. A félénk kisfiú-stílus (ami amúgy a főiskolai szexepilje lett) mögött, egy igazi barát vonalai kezdtek kirajzolódni, akire - amikor nem tanulásról volt szó - bármikor számíthattam, még a mai napig is.
Mi olyanok voltunk, mint a víz, meg a tűz, de mégis mindenhova együtt jártunk. Jól kiegészítettük egymást. Együtt voltunk részegek, egy szobában aludtunk (szobatársak voltunk, mint már írtam), együtt csajoztunk, együtt másnaposkodtunk. Másodévesen is mindig együt lógtunk, annak ellenére,hogy Ő a DV-ben lett elszállásolva. Ja elfelejtettem írni, hogy az az első év végén, sikeresen rászokott a cigire.
Harmadévesen a37-es kollégium első szintjén laktunk, ittunk, pöppentettünk és balokítottunk. 
Harmadévesen, mint Major Domus tevékenykedett a Műszaki Menedzser Valéta Bizottságban, ami persze a szakmai, tanulmányi, egészségügyi fejlődésének nem tett túl jót !!
Viszont a Major Domusok között nem volt párja. A nők bálványozták, imádták és Ő ezt ki is használta, persze csak ha ivott. Ahogy illik.
 Életünk egy meghatározó pillanata volt, amikor negyedévesen felvett minket tagjai közé a CSAK (ide is közösen vettek fel) és rengeteg érdekes, aranyos, beteg, aberrált emberrel találkozhattunk. Rollernak nem volt nehéz felvennie a CSAK ritmusát, hisz könnyen alkalmazkodik a kis drága.
Rollernak egy dolog ment nehezen a Főiskolán: A TANULÁS. Ebben rengeteget kellet rugdosnunk. Eszes, okos, értelmes gyerek, csak valahogy kedve nem volt a tanulásoz. Ő máshoz képest is utált tanulni, de mint sokan mások Ő is megszerezte a diplomát.és most már mint Minőségbiztosítás Mérnök dolgozik egy Ózdi vállalatnál és építi igéretesnek tűnő karrierjét.

Összegezve:
 

• a legjobb tulajdonságait: jó barát, jó szeszelő-társ, jó balek :-) és jó ember.
• a legrosszabb tulajdonságait: lusta, kissé trehány, túl sokat alszik.

Röviden ennyi Rollerról.

u.i.: ha többet akartok tudni Rollerról, akkor keressétek fel a www.rollerbővebbbemutatásamindenérdeklődőrészére.hu -t

2006-10-15, Mosonmagyaróvár
 

Fekete András
a.: Nekem Viagrával sem megy