 Vigyen el a RÉZFASZÚ BAGOLY! |
Hol volt, hol nem volt, az Óperenciás Duna folyónkon innen vagy túl (ki tudja) megesett egyszer 2003. szeptemberének legelején, hogy a Dunaújvárosi Főiskola gólyatáborában találtam magam (hiphopp), azon belül is a sörtúrán. Egyből bele a mélyvízbe, miért is ne. :-) Sokadik állomásnál jártunk már kis csapatunkkal, amikor is úgy alakult életünk fonala, hogy egy már messziről is félelmetes helyen találtuk magunkat, ahol Szandi és barátai voltak jellemzőek. Megláttam ŐT, a !!félelmetes!! :-) Szandit, akitől utána is még sokáig tartottunk mindannyian. ((Furcsa is belegondolni, hogy valakinek két ilyen totálisan különböző arca legyen, no sebaj..))
A már említett „borzalmasanfélelmetesenrettenetesenijesztő” sörtúra után pár hónappal (tényleg pár, mert kettő) történt, hogy kicsit oldottabb hangulatban futottam össze (minő véletlen:-)) VELE a menedzserekkel közösen megrendezett bodajki túrán. Hogy lehet-e arccal előre a bozótba esni?? Csont nélkül, de mondhatnám azt is, hogy tökéletes precízséggel, mérnöki pontossággal lehetséges, úgy, ahogy valószínűleg (remélhetőleg) csak és kizárólag Ő tudja. És igen, társaink CSAKis azért készítettek erről videót, hogy ezt később megmutathassák NEKI, mit tett vele (is) a gonosz szeszmanó (elvitte a koordinációs képességeit jól, adott helyette hatalmas gravitáció általi vonzást). :-)
Egy másik történet is eszembejutott Szandiról, (amit azt igazolja, hogy TUD ÉLNI) igaz semmi összefüggés nincs az előző és ez között, de az ugye nem is követelmény. :-)
Történt egyszer, hogy nyár vége felé a szokásos „szerdainótázósiszogatósapostolozásunkon” felbukkant pár régen látott CSAKos társunk. (Nem sorolom fel kik Ők, nehogy valakit kihagyjak.:-)). Megtudtuk, hogy ekkor Szandi ?két?hetes szabadságának vége felé járhatott. Meg azt is (részletekbe menően), hogy mivel töltötte jól megérdemelt pihenőidejét. Na nem pihenéssel, inkább fesztiválozással az ország különböző pontjain. Járt a szoboszlói Riviérán, a királyok városában, no meg persze Dunaújvárosban is néha-néha. Beszámolója hosszasan (mintegy órás időintervallumban) terjedt ki arra, hogy nem feltétlenül volt szomjas sosem szabadsága alatt, sőt.. :-) Aztán azt is megtudhattuk tőle, hogy meglátogatta a lányokat (az viszont nem derült ki számomra, hogy többször is sikerült mindezt véghezvinnie, vagy csak egyszer és mindig elfelejtette, hogy a mesélés e részén már áthaladt néhányszor). Lányok alatt értette GaRobi kicsiny családját természetesen. E család legkisebb és egyben legédesebb tagja, Emmanó valószínűleg kinézte jövendőbelijének Szandit.- Ezt Szanditól tudjuk:-) (Csak a büszke apa meg ne tudja:-)!) Nagyon fontos momentuma volt élménybeszámolójának, hogy fesztiválozása alatt otthon várta gazdáját a hét kupac elárvult mosnivaló is, de sehogysem akartak maguktól kimosódni ezek a gaz ruhák, így inkább nem is bajlódott velük. Ehelyett meglátogatta barátaival, a Rézfaszú bagollyal, a franciául nem beszélő Kiroá Vizilővel, meg a 100 libával, akik kizárólag egy sorban közlekednek a Riviérát, ahol mint tudjuk, forr a tenger és sok a boldog ember. :-)
Ő a mi Szandink - születési nevén Balázs Alexandra -, akitől bárkinek mosolyra fordul arca egy perc alatt, így nem is adnánk semmi pénzért senkinek még kölcsön sem.
(Timi)
|
