Csontváry Kosztka Tivadar: Selmecbánya látképe

Csontváry Kosztka Tivadar
(1853-1919)

Eredeti foglalkozása gyógyszerész volt, huszonhét évesen egy víziója tette nyilvánvalóvá számára művészi elhivatottságát. Művészeti tanulmányait azonban csak 1894-ben kezdte meg Münchenben. Hollósy Simon magániskolájából Karlsruhéba ment, 1896-ban Párizsban a Julian Akadémián képezte magát. Már ekkor hosszú tanulmányutakat tett, Svájcban, Itáliában, Dalmáciában festett. A Közel-Kelet egzotikus tájaira is eljutott, s mindenütt azt a "nagy motívumot" kereste, amelyet életműve alapjának tekintett volna. 1907-ben Párizsban állította ki gigantikus méretű vásznait, s Budapesten is volt bemutatója, de festészetének jelentőségét csak jóval halála után ismerték fel. Pécsett önálló múzeumban láthatók képei. Művészetének tanulmányozásához fontos adalékot jelentenek főként az 1910-es években készült naplójegyzetei, visszaemlékezései és vallási-filozófiai témájú elmélkedései

Csontváry 1902-ben festette Selmecbánya látképe című képét.

Érdeklesség, hogy a festményen (kb. a Kálváriát a Leányvárral összekötő vonalon) szépen látszik egy "E" betű. Ez első pillantásra meglepő lehet, de az E betű valóban látszott egykor a hegyoldalon. Erzsébet királyné (Sissi) halálakor ugyanis emlékére az erdész hallgatók az E betű formáját vörösfenyővel ültették be a hegyoldalban. Sajnos az E betű mára már nem kivehető.

A képről Bényei József verse álljon még itt:

BÉNYEI JÓZSEF
Selmecbánya látképe

A tunya házak némák,
engedelmesen állnak.
Bennük érik a polgár,
mint a huszadik század.

Piros tetők és frázis.
A város csöndje kába.
A torony belebékül
a hegyek hajlatába.

A város lusta élni.
Por van és szabadverseny.
Békevilág. Aranykor.
Ferencjózsefi szellem.

De ferde fák sötéten
és rendetlenül állnak,
izgatott, nyurga kígyók:
vonaglanak az ágak.

Nyugtalan lélek él itt,
lázas és törhetetlen.
Fákkal nyújtózik égig,
dacos. Mert rendületlen.

Nőnek a fák, a nagy fák,
szabálytalanok, hősek,
lapul az álmos város,
vajon ki lesz erősebb?